Barakoo

A barakoo egy afrikai törzs, a mandinkák nyelvén áldást jelent. Többek között azért választottuk ezt a nevet, mert összefoglalja számunkra mindazt, amit a zene adhat nekünk.

Tevékenységünk szimbólumairól

A dob ütőfelületének körformája miatt a jelképek világában kitüntetett helyet elfoglaló hangszer. A mindenséget szimbolizálja többféle vonatkozásban is. A dobtestekre faragott minták, a sámándobok  bőrének rajzolatai a kozmoszt, az éltető erőket, az élet fontos  aspektusait szimbolizálják. Hangja a lét visszhangja, mely megidézi a kozmikus ritmust, a teremtés ősi hangját- eksztázist nyújtva ezáltal. Minden ősi kultúrában szerepet kapott ez a hangszer. Kínától Amerikáig mindenhol megtalálható valamilyen formában.

A djembe (djembé, jembe, jenbe, djimbe, jimbe, vagy dyinbe) Nyugat-Afrika, azon belül is a mande népek tradicionális ütőhangszere, ám mára már egész Nyugat-Afrikában megtalálhatjuk. Eredete a mandinka népcsoport kovácsaihoz, a numukhoz köthető. Az emberi lét összes eseménye hozzákapcsolódik. Esőt varázsoltak, gyógyítottak vele, hangja az ünnepeken szolgált kíséretül, s a híreket szállította a falvak között.

Azt mondják három szellem van a djembében: A fa szelleme, amelyből a dobot faragták, az állat szelleme, amelynek bőre az ütőfelületet adja, valamint a dobkészítő mesteré, akinek szakmai tudása nélkül dob nem készülhet.

A kör ősi szimbólum, mely az Ég, a mozgás, a mozgásban az állandóság, az ismétlődés, a periodikus idő, a folyamatosság, örökkévalóság, tökéletesség, a harmónia, a végtelen, a zártság és védettség és nem utolsó sorban az egység, egyenértékűség jelképe.

Logónk egy olyan jelkép, mely bölcsességet, tanulást, alázatot szimbolizál.